Adójóváírás, családi kedvezmény

Adójóváírásra valamint családi kedvezmény igénybevételére jogosultak esetében fontos odafigyelni néhány dologra, mert lassan itt az év vége és január végén fontos tisztában lenni a lehetőségekkel.

 

ADÓJÓVÁÍRÁS

Kinek jár?

Adójóváírásra a bérjövedelemmel rendelkezők jogosultak, vagyis

  • alkalmazottak,
  • adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesülők (táppénz, GYED, TGYÁS),
  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, stb.

Adójóváírás összegének meghatározása

Az adójóváírás az összevonás alá eső jövedelmek után fizetendő adót csökkenti, vagyis először kiszámítják a fizetendő SZJA-t, majd a fizetendő adó és az adójóváírás különbözetét kell csak adóként befizetni (ezt vonják le a bruttó bérből).

Az adójóváírás összege a bér bruttósított összegének (127 százalékának) 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12.100,- Ft. Az adójóváírást teljes egészében akkor veheted igénybe, ha az éves összes jövedelmed nem haladja meg a 2.750.000,- Ft-ot. Ha eléri ezt az összeget, akkor attól fogva fokozatosan csökkenő összegben veheted igénybe, amíg az éves összes jövedelmed az adóévben nem haladja meg az évi 3.960.000,- Ft-ot. A felső határ elérése után már nem veheted igénybe az adójóváírást.

Adójóváírás igénylése nyilatkozattal

Az adójóváírást minden év elején nyilatkozat kitöltésével kérheted. Ha év közben változás áll be anyagi helyzetedben (lesz máshonnan is jövedelmed, bevételed), akkor módosítani kell a nyilatkozatodat, mert ennek függvényében már kevesebb adójóváírást vesznek figyelembe vagy nem kéred az adójóváírást. Ez azért is fontos, mert ha a jövedelmeddel átléped az alsó határértéket és tovább igényled a teljes adójóváírást, akkor a személyi jövedelemadó bevallásodban fizetendő adó fog keletkezni.

Amennyiben év elején nem igényled az adójóváírást, de jogosult lennél rá, akkor ezt a személyi jövedelemadó bevallásodban fel tudod tüntetni és ekkor az adóhatóság fogja kifizetni Neked a különbözetet, amit nem vettél igénybe év közben.

 

CSALÁDI KEDVEZMÉNY

Kinek jár?

A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult,

  • aki jogosult a családi pótlékra (ez független attól, hogy neki folyósítják-e a családi pótlékot vagy pedig a közös háztartásban élő másik szülőnek);
  • várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
  • családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében ez a magánszemély vagy az a magánszemély jogosult, akit vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül közös döntéssel kiválasztottak.

A kedvezmény fontos tényezője

A családi adókedvezmény fontos tényezője, hogy a házastársak, élettársak egymás között – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – megoszthatják. Az élettársak esetében csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek (szülők) megosztják a családi kedvezményt, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.

A családi adókedvezmény megosztásáról év végén újra eldönthetik a jogosultak, hogy ki veszi figyelembe, hogyan osszák meg egymás között, függetlenül attól, hogy év elején milyen megosztásban kérték az adóelőleg megállapításánál.

Családi kedvezmény összege

A családi kedvezmény az adóalap-kiegészítéssel növelt, összevont adóalapot csökkenti a feltételek fennállása esetén. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény az adóévi összes jövedelem összegét csökkenti, majd ez után számítják ki a fizetendő SZJA-t. Így csökken a fizetendő adóelőleg összege is.

A családi kedvezmény összege függ az eltartottak lélekszámától. Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62.500,- Ft, három vagy annál több eltartott esetén 206.250,- Ft.

Kedvezményezett eltartott:

  • akire tekintettel belföldön családi pótlékot vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékot, más hasonló ellátást folyósítanak;
  • a rokkantsági járadékban részesülő személy;
  • aki a családi pótlékot saját jogán kapja;
  • a magzat ( a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig).

Eltartottnak minősül az a tanuló, hallgató is a kedvezményezett eltartottakon túl, aki már nem jogosult családi pótlékra, mindaddig, ameddig őt is figyelembe veszik a testvérei után járó családi pótlék összegének megállapításánál.

Ha például egy családban a 13 és 15 éves testvéreknek (kedvezményezett eltartottak) van olyan testvérük, aki elmúlt 18 éves, de felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és nincs rendszeres jövedelme (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három. Ekkor havonta a kedvezményezett eltartottak után fejenként 206.250,- Ft adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.

 

Tetszett? Küld el másnak is!
  • Print
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • PDF
  • RSS
Kategória: Blog, Egyéni vállalkozás, Irodai ügyintézés | A közvetlen link.

Adójóváírás, családi kedvezmény bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. N. Ágnes szerint:

    Tisztelt Gitta!
    Egy olyan kérdésem lenne, hogy gyeden lévő anyukaként múltévben kértem adójóváírást, de családi adókedvezményt nem.Tudna nekem arra választ adni, hogy az adóbevallásnál így megkaphatom-e egy összegben az adókedvezmény? Vagy a kettő kizárja egymást?
    Köszönettel:
    N. Ágnes

    • Botosné Brigitta szerint:

      Tisztelt Ágnes!

      Az adójóváírás alanyi jogon járt a tavalyi évben, egyedül csak a jogosultsági összeg volt meghatározó, hogy mekkora bevételig veheti igénybe. Természetesen most igénybe veheti a családi kedvezményt az adójóváírás figyelembe vétele után. Ennek csak egy akadályozó tényezője lehet, hogy mekkora összegű SZJA-t vontak le Öntől. Ha volt levonás még az adójóváírás igénybevétele után, akkor most vissza is tud igényelni vagy házastársával, élettársával meg tudja osztani a családi kedvezményt és Ő tudja igénybe venni a fennmaradó részt, így ott lesz visszatérítés.

      Üdvözlettel:

      Botosné Brigitta

  2. Szilágyiné Debrenti Edit szerint:

    Tisztelt Brigitta ! Szeretném megkérdezni, hogy a férjem igényelheti e, a családi adókedvezményt,?Ugyan is elhagyott minket, két gyermekem van, lassan egy éve nem él velünk, a gyerekeket nem látogatja, nem hívja őket,kb három havonta eljön a házunk elé, amikor a gyerekek, többször fel hívják az apukát, egy kis zseb pénz miatt, többszöri kérés után, nagy nehezen ad nekik.Még nem váltunk el,de telefonon felhívott engem, most először amióta elhagyott és kérte tőlem a gyerekek ,Adókártyájuknak a számát, azt mondta kell neki az adóbevalláshoz.Attól tartok hogy kihasználja ezt a lehetőséget, a gyerekek pedig, nem kapnak belőle semmit. Jogosult rá ? Köszönettel D Edit.

    • Botosné Brigitta szerint:

      Kedves Edit!

      A törvény szövege szerint a családi kedvezményt a következő módon lehet igénybe venni (alább a törvény szövege):
      közös háztartásban élők vehetik igénybe megosztással, főszabályként az igényelheti, aki a családi pótlékra jogosult.
      Amennyiben Ön már évközben igénybe vette a családi kedvezményt, nem is biztos, hogy fennmaradt belőle rész, amely megosztható.
      Adóbevallás esetén a gyerekek adóazonosítója csak a családi kedvezmény igénybevétele esetén szükséges. A törvény alapján nem jogosult rá, hiszen nem élnek már közös háztartásban.

      Üdvözlettel:

      Botosné Brigitta

      ” SZJA törvény 29/A §(3)320 A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

      a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

      aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

      ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

      ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

      kapja;

      b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

      c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

      d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

      a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
      29/B. §324 (1)325 A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.

      (1a)326 A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

      (1b)327 A jogosult az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.

      (1c)328 A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a 29/A. § (3) bekezdés c)-d) pontjában nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

      (1d)329 Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.

      (2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

      a) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,

      b) a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról,

      amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.

      (3) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

      (4) Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.

      (5)330 E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait – figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is – megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy

      a) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;

      b) eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.”

  3. Szabó Dénes szerint:

    Üdvözlöm!

    Feleségemmel év közepén bírósági úton különélési megállapodást kötöttünk.
    Nem váltunk el, de a megállapodás szerint gyermektartást fizetek, illetve a gyermekláthatás lett leszabályozva. Bár jelenleg anyagi okok miatt még közös az otthonunk (lakcím), és annak terheit is közösen fizetjük.
    A családi adókedvezményt megosztva vettük igénybe év elején , és a különélési után is ez így maradt. A munkahely nem változtatott rajta, mondván ez megoldható. Idén is megosztva szerettük volna igénybe venni, de most már azt mondták , nekem nem jár semmi. A törvényt nehezen értelmezem, mert jogilag nem váltunk el, ezt a különélést egy bíróságra beadott papírral ha akarnánk semmisé lehetne tenni. Ha közös háztartásba élünk, és a válás nem történt meg, ezzel a különélési megállapodással is meg vagyok fosztva mindentől? Akkor a tavalyi évben hogy kaphattam a családi adókedvezméányt végig?

    Köszönöm válaszát!
    Dénes

    • Botosné Brigitta szerint:

      Kedves Dénes!

      Ilyen esettel még nem találkoztam, de azt az információt kaptam, hogy amit a bíróságon elfogadtak, megállapítottak az a fő szempont. Ez alapján, hogy kinél került elhelyezésre gyermek és milyen formában. Ha közösen, egyenlően, akkor most már a családi kedvezmény is megosztható.

      Üdvözlettel:

      Botosné Brigitta

  4. Lné Mária szerint:

    Üdvözlöm!

    27 éves gyermekem 2007 óta rokkantsági járadékban részesül. Mint egyedüli kereső visszamenőleg 5 évre önellenőrzéssel érvényesíthetném-e az adókedvezményt?
    Válaszát előre is köszönöm!
    Tisztelettel: Mária

    • Botosné Brigitta szerint:

      Kedves Mária!

      Amennyiben minden jogosultságnak megfelel és megvan hozzá az igazolás, akkor természetesen!

      Üdv:

      Botosné Brigitta

  5. Farkasné Tóth Ildikó szerint:

    Üdvözlöm Önöket.
    Kérdésem a következő:
    3 gyermekem van. ( A legidősebb 20 éves múlt ez év januárban, aki nappali tagozatos egyetemista külföldön, egy gyermek júliusban múlt 18 éves gimnazista nappali tagozaton és a legkisebb 11 éves.
    E hónaptól csak egy gyermekre kaptam a családi pótlékot (iskoláztatási támogatást). Azt szeretném tudni, hogy a gimnazista gyermekre miért nem kaptam családi pótlékot és hány gyermek után jár tankönyv támogatás , valamint családi kedvezmény (adójóváírás).
    Köszönettel.

    • Botosné Brigitta szerint:

      Kedves Ildikó!

      Nem tudom, hogy eddig kapott-e családi pótlékot első gyermeke után, de javasolnám felkeresni a Magyar Államkincstárt, ha ők folyósítják a pénzt és megkérdezni Tőlü a részleteket, mivel nekik van a legpontosabb adatuk. A második gyermeke után célszerű iskolalátogatást vinni, hátha csak e-miatt szünt meg utána a családi pótlék. A családi kedvezmény addig és olyan összegben jár, ahogy gyermek után a családi pótlékra jogosultak (egyetemista mivel külföldön tanul, nem ismerem a jogszabályi részét, de esetleg létszámba beszámíthat)

      Üdvözlettel:

      Botosné Brigitta

  6. Farkasné Tóth Ildikó szerint:

    Elnézést kérek.
    Helyesbítenem kell:
    A gimnazista gyermekem ez év augusztus 30- án tölti majd be 18 életévét. (nem júliusban)
    Köszönettel: Farkasné Tóth Ildikó

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>