Adóhatósági igazolások

stop2Az adóhatóság az igazolásokat hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki. Az adóhatósági igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.

Illetékesség

  Adóhatósági igazolás kiadása ügyében az adózó kérelmére – néhány kivételtől eltekintve – az általános illetékességi szabályoktól függetlenül a NAV bármelyik alsó fokú adóztatási szerve eljárhat. A szűk kivételt a Kiemelt Adózók Adó- és Vámigazgatósága (KAVIG) illetékessége alá tartozó adózók jelentik.

Az igazolást az adózó kérheti papír alapon vagy elektronikusan.

Meghatalmazás, képviselet

Csakúgy, mint minden adóhatósági eljárásban, az igazolások kiállítása során az adózót meghatalmazott is képviselheti, akár az eljárás egészében, akár meghatározott cselekményekre vonatkozóan (kérelem előterjesztése, igazolás átvétele). A képviseleti jogosultság megállapítására az általános szabályok irányadók.

A kérelem benyújtása

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózók az adóhatósági igazolás kiadással kapcsolatos kérelmeiket:

  • elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül az ÁNYK-Abevjava nyomtatványkitöltő program használatával kitöltött IGAZOL nyomtatványon;
  • a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerén keresztül szóban (az illetőségigazolás kivételével) terjeszthetik elő.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett adózók adóhatósági igazolás kiadása iránti kérelmüket előterjeszthetik:

  • személyesen: az ügyfélszolgálaton térítésmentesen rendelkezésre álló nyomtatványon, az IGAZOL nyomtatványon vagy egyéb kérelemben, illetőleg szóban (jegyzőkönyv felvétele mellett);
  • postai úton: az ügyfélszolgálaton térítésmentesen rendelkezésre álló nyomtatványon, az IGAZOL nyomtatványon vagy egyéb kérelemben;
  • elektronikus úton az IGAZOL nyomtatványon;
  • a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerén keresztül telefonon (kivéve az illetőségigazolást).

A kérelem módosítása, visszavonása

Az adózó a kérelmét az igazoláskiadási eljárás lezárásáig (igazolás kiadása, eljárást lezáró végzés, határozat jogerőre emelkedése) módosíthatja, visszavonhatja.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózó a módosítás, visszavonás iránti beadványát bármely formában, az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett adózó papír alapon, szóban, illetőleg a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerén keresztül terjesztheti elő.

A kérelem kitöltésére vonatkozó főbb tudnivalók

  Az igazolás kiadása iránti kérelmen meg kell adni az adózó és a kérelmező azonosító adatait (név vagy megnevezés, lakcím vagy székhely címe, adóazonosító jel vagy adószám). Az igazolás célját megadni nem kötelező, ugyanakkor indokolt lehet annak érdekében, hogy a feltüntetett felhasználási cél alapján meghatározható legyen az igazolás jogszabály által előírt tartalma.

Abban az esetben viszont, ha adózó olyan konkrét célt/eljárást jelöl meg, ahol az eljáró hatóság igazolást nem kér (pl.: NAV saját eljárásaiban) az igazolás kiadását a megtagadják.

Az alábbi ügyekben nem kell adó igazolási kérelmet benyújtani, mert azokat az eljárás részeként a NAV saját hatáskörben végzi:

    • vám és jövedéki ügyekben a NAV szervezeti egységei felé történő felhasználás céljára,
    • személyi megfelelőség vizsgálatához a NAV Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálynál történő felhasználás céljára,
    • 1+1% igényléséhez,
    • EVA hatálya alá történő bejelentkezéshez,
    • fizetési kedvezmény (részlet, fizetési halasztás, mérséklés, elengedés) igényléséhez,
    • végrehajtási eljáráshoz.

Az igazolás felhasználójának a nevét szintén nem kötelező megadni, kivéve, ha az adózó kéri, hogy az elkészült igazolás (határozat, végzés) másodpéldányát közvetlenül a felhasználó részére postai úton küldje meg az adóhatóság. A Széchenyi Kártya Programban történő felhasználási célra kért igazolások végső felhasználója a KA-VOSZ Zrt., ezért a kérelemben felhasználóként ezt a szervezetet kell megjelölni meg.

Illetékkötelezettség

 Az Art-ban meghatározott adóhatósági igazolások illetékmentesek.

Az adóhatósági igazolás kiállításának határideje

Az igazolás kiadásának határideje hat nap. A határidőt az eljáró adó- és vámigazgatóság vezetője indokolt esetben, egy ízben, az ügyfél értesítése mellett, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Adateltérés vagy hiányosság esetén az adózót értesítő levélben szólítjuk fel az eltérés, hiányosság rendezésére, és ebben az esetben az igazoláskiadási határidő meghosszabbodik. A hiánypótlás időtartama az ügyintézési időbe nem számít bele.

 Az adóhatósági igazolások kézbesítése

 A papír alapon (személyesen vagy postai úton), valamint a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerében kérelmezett igazolásokat az állami adó- és vámhatóság papír alapon, az ügyfél kérésének megfelelően személyesen adja át vagy postai úton kézbesíti. A személyesen, illetve postán elküldött, telefonon előterjesztett kérelemben nincs lehetőség elektronikus igazolást kérelmezni.

Az elektronikus úton kérelmezett adóigazolásokat jövedelemigazolásokat az adóhatóság az adózó választása szerint elektronikus úton vagy postai úton küldi meg vagy személyes megjelenés alkalmával adja át. Amennyiben az elektronikus úton benyújtott adóigazolás, jövedelemigazolás kiadása iránti kérelemben az adózó elektronikus úton kért igazolást, abban az esetben az adóhatóság az igazolást, határozatot, végzést, egyéb értesítést (hivatalos iratot) minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. Az adóhatóság az elektronikus úton kiadott elektronikus iratot kizárólag az adózó (képviselője) Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) értesítési tárhelyére küldi meg.  Az elektronikus úton kiállított hivatalos irat csak elektronikus formában érvényes.

Az elektronikus úton benyújtott illetőségigazolás iránti kérelemre az adóhatóság az illetőségigazolást papíralapon adja ki, az adózó választása szerint postai úton küldi meg, vagy személyes megjelenéssel adja át.

Az elektronikus úton érkezett kérelmek esetében – függetlenül az igazolás kiadás módjától – a közbenső levelek (hiánypótlás, illetékességi áttétel…stb.) kizárólag elektronikus úton kerülnek továbbításra, ezért a kérelem elküldését követő napokban fontos ellenőrizni az elektronikus tárhelyét, hogy az esetleges hiányosságokról, igazolás kiadását befolyásoló körülményekről értesülést szerezzen és a szükséges intézkedést mihamarabb meg tudja tenni.

Az adóhatósági igazolások típusai

Az adóhatósági igazolások három típusának kiállítását kérhetik az adózók:

  • adóigazolás (általános, nemleges)
  • jövedelemigazolás
  • illetőségigazolás.

Mindhárom igazolástípus jellemzője, hogy azokat az adózó kérelmére állítja ki az állami adó- és vámhatóság, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napjának megfelelő adattartalommal. Ezért amennyiben a kérelmező adózói minőségét érintő körülmény áll fenn, ezt az igazoláskiadási eljárás során kötelező figyelembe venni.

Amennyiben az adóhatóság az adószám használatát jogerős határozattal felfüggesztette, ennek tényét, a határozat számát és a felfüggesztés időpontjának kezdetét az igazolás megjegyzés rovatában jelezzük. Ha az adószám törlésre kerül, akkor a törölt adószámra vonatkozó igazolás kiadásra nem kerülhet sor, ilyen esetben a kérelmet megtagadjuk. Ilyen esetben az adózó az újbóli bejelentkezést követően az új adószámon nyújthat be adó-, jövedelem vagy illetőségigazolási kérelmet. Ha az adószám törlési eljárás már megkezdődött, de még jogerősen nem fejeződött be, az igazolás kiadási eljárást felfüggesztjük, az adószám törlését követően az igazolást megtagadjuk.

Adóigazolás

A köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésének ténye általánosan elfogadható a tartozásmentességet igazoló, jogszabályokon alapuló eljárásokban, azaz a felhasználó köteles elfogadni a nemleges adóigazolások bemutatása helyett.

Jövedelemigazolás

A jövedelemigazolás a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho-fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza.

Illetőségigazolás

Az állami adó- és vámhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki. Az illetőségigazolás tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve azegyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát.

Forrás: NAV

Tetszett? Küld el másnak is!
  • Print
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • PDF
  • RSS
Kategória: adóigazolás, Blog, illetőség igazolás, jövedelemigazolás | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük