Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítési időpontja

Forrás: NAV

 

Kedvező szabályozást tartalmaz a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló  1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban Eb. tv.) azon belföldi magánszemélyek  számára, akik egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek. Az egészségügyi  szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettsége azon biztosítási jogviszonnyal  nem rendelkező belföldi magánszemélyeket terheli, akik egyéb jogcímen sem jogosultak  egészségügyi szolgáltatásra.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint  e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.)  39. § (2) bekezdése határozza meg az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére  kötelezettek körét. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére azon belföldi  személy köteles, aki nem szerepel a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítottak  között és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-v) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult.

Az Eb. tv. 29. § (9) bekezdése tartalmaz egy úgynevezett 45 napos szabályt, amely  kitolja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség kezdő időpontját. A fizetési kötelezettséget nem a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági  feltétel megszűnésének időpontjától írja elő, hanem az azt követő 45. nap leteltét követően feltéve, hogy a biztosítási jogviszony vagy a jogosultsági feltétel legalább  45 napig fennállt.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak,  illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdésének a)-o) pontja, valamint s) pontja szerinti  jogosultsági feltételnek a megszűnését követően

a)      45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést  megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,

b)      amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál  rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,

c)      45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően  fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az  utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági  feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

Néhány gyakoribb eset, amikor a biztosítási jogviszony megszűnése esetén érvényesíthető a 45 napos szabály:

–        munkaviszony, álláskeresési támogatás folyósításának

–        a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó  tevékenységének, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó társas vállalkozói jogviszonyának

–        megbízási szerződés alapján létrejött biztosítási jogviszonynak

–        biztosított mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységének

megszűnését követően.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követően alkalmazható  a 45 napos szabály, például:

–        a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj,  a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a baleseti táppénz, a  baleseti járadék

–        a saját jogú nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás, rehabilitációs járadék

folyósításának megszűnését követően

–        a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú  nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási  intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatók diákigazolványra  való jogosultságának

megszűnését követően.

A tanulók diákigazolványa október 31-ig, a hallgatóké – a hallgatói jogviszony  I. félévben történő megszűnése esetén – október 31-ig, vagy – a hallgatói jogviszony  II. félévben való megszűnése esetén – március 31-ig érvényes.

Fontos megemlíteni, hogy biztosítási jogviszony szünetelése (például az egyéni  vállalkozói tevékenység szünetelése) esetén azonban nem érvényesíthető a 45 napos  szabály, már a biztosítási jogviszony szünetelésének megkezdése napjától meg kell  fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a magánszemély egészségügyi  szolgáltatásra egyéb jogcímen sem válik jogosulttá.

Forrás: NAV

 

 

Tetszett? Küld el másnak is!
  • Print
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • PDF
  • RSS
A bejegyzés kategóriája: Adózási ismeretek, Blog, Könyvelés
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük