Évközi változások a táppénzben

059748-amber-glossy-chrome-icon-people-things-bed1-sc43Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény, amely 2013. július 5-én került kihirdetésre, megváltoztatta a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegének megállapítására vonatkozó, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) rendelkezéseit.

Az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1.) kormányrendeletet pedig az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 254/2013. (VII.5.) számú kormányrendelet módosította.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság szabályai nem változtak, a módosítások csak az ellátások napi átlagának kiszámítására terjednek ki. Változatlanok maradtak azok a szabályok is, amelyek az ellátások igénybevételének időtartamára, mértékére vagy a maximálisan folyósítható összegére vonatkoznak.

2013. július 14-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság tekintetében az ellátások naptári napi összegét csak az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló – vagyis az utolsó – biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemből lehet megállapítani.

Táppénzre jogosult, aki a biztosítás (Tbj 5 § szerint) fennállása alatt keresőképtelenné válik és egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Tbj 5 § szerint biztosított személyek esetén keresőképtelen az:

  • aki betegsége miatt munkáját ellátni nem tudja,
  • aki terhessége, szülése miatt munkáját ellátni nem tudja és terhességi gyermekágyi segélyre nem jogosult,
  • az anya, ha kórházi ápolás alatt álló 1 évnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
  • a szülő, nevelőszülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja,
  • fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása v. gyógykezelése céljából részesül, 
  • aki 12 éves v. annál idősebb, de 18 évnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára, akkor ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

A törvénymódosítással az eddig használt fogalmak is megváltoztak.

Ilyen pl.

  • a jövedelem meghatározása,
  • a fennálló “utolsó” munkáltatónál elért jövedelem,
  • a szerződés szerinti jövedelem,
  • a tényleges jövedelem,
  • az irányadó időszak,
  • a számítási időszak,
  • a folyamatos biztosítási idő.

Jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál a törvényben meghatározott időszakban a biztosított által elért, a Tbj. 19. § (3) bekezdése szerint fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem. A törvényben meghatározott időszak alatt az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.

Fennálló “utolsó” munkáltatónál elért jövedelem: Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.”

Tetszett? Küld el másnak is!
  • Print
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • PDF
  • RSS
Kategória: Bér ügyintéző, Bérszámfejtés, Blog, Egyéni vállalkozás, Könyvelés, Könyvelői gyakorlat, Táppénz, TB ügyintéző | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük