Mit kell tudni a reklámadóról?

kerdojelA reklámadó egy olyan adó, amely minden vállalkozást érint. A legtöbb vállalkozást valószínűleg 0,- Ft adófizetési kötelezettséggel, de nyilvántartási és adminisztrációs többlet munkával is jár.

Az alapjogszabály a 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról, amelyet hatályba lépése előtt a 2014. évi XXXIV. törvénnyel módosították. A módosító törvény alapján a Reklámadó törvény 2014. augusztus 15-én lépett hatályba.

Fogalmak

A Ratv. 2. § (1) bekezdése alapján adóköteles

a) a médiaszolgáltatásban,

b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,

c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,

d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,

e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon

reklám közzététele, emellett – bizonyos kivételekkel – az ilyen reklám közzétételének megrendelése is.

Gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul [Reklámtv. 3. § d) pont].

Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés [Mttv. 203. § 20. pont].

Saját célú reklám: a reklámközvetítő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám.

 A reklám röviden megfogalmazva eladási, népszerűsítési célú közlést, tájékoztatást, megjelenési módot és ilyen tevékenység végzését jelenti. Amely közlésnek, tájékoztatásnak nincs ilyen közvetlen eladási, népszerűsítési célja, az nem reklám.

A reklám közzétevőjére vonatkozó szabályok

Az adóalany

Amennyiben a Ratv. 2. § (1) bekezdése szerinti módokon valósul meg a reklám közzététele, úgy az adó alanya [Ratv. 3. § (1) bekezdés]:

a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató, 

b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,

c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,

d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,

e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

Médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója [Mttv. 203. § 43. pont].

A médiaszolgáltató az a természetes vagy jogi személy, aki/amely vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás [Mttv. 203. § 40. pont] tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását [Mttv. 203. § 41. pont].

A reklámadó alanya nemcsak a reklám közzétételével üzletszerűen foglalkozó szervezet, személy lehet, hanem bárki, aki reklámot közzétesz, függetlenül attól, hogy arra a saját vagy a vele üzleti kapcsolatban álló vállalkozás népszerűsítése céljából kerül sor. A Ratv. e kétfajta közzététel között mindössze az adóalap számítása szempontjából tesz különbséget.

Az adóalap

A reklám közzétételéből származó nettó árbevétel, mint adóalap

A reklám közzétevőjét terhelő adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel [Ratv. 4. § (1) bekezdés]. Nettó árbevételként a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] hatálya alá tartozó adóalanyoknál az Szt-ben meghatározott értékesítés nettó árbevételét kell figyelembe venni, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [Szja tv.] hatálya alá tartózó adóalanyoknál pedig az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevételt. Mindazon adóalanyoknál, amelyek nem tartoznak az Szt. vagy az Szja tv. hatálya alá (bevételi nyilvántartást vezető eva-alanyok, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai, magyarországi fiókteleppel nem rendelkező külföldi székhelyű vállalkozások), az Szt. szerinti nettó árbevételnek megfelelő bevétel adja az adóalapot.

A Ratv. meghatároz egy speciális adóalap-növelő tételt is, ha a reklám közzététele reklámértékesítő ügynökségen [Ratv. 1. § 11. pont] keresztül történik. A 4. § (1) bekezdése előírja, hogy a nettó árbevételt növelni kell a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével.

Adóalap a saját célú reklám közzététele esetén

Abban az esetben, ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé (saját célú reklám közzététele), akkor az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

A közvetlenül felmerült költség tartalmi meghatározása során az Szt. szerinti közvetlen önköltség fogalma szolgálhat támpontul, ugyanakkor nem feltétlenül azonos azzal. A közvetlenül felmerült költségek körébe tartozik – a szó szerinti értelmezéssel – minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz például – ahogyan a Ratv. miniszteri indokolása arra utal – ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége). A saját célú reklám közzététele érdekében felmerült, az előállításhoz közvetlenül kapcsolódó költségek részét képezi a beszerzést terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó, ha az az adott ügylet kapcsán nem levonható.

Az adómérték

A reklám közzétevőjét terhelő adó mértéke sávos, amelyet a Reklámadó törvény. 5. § (1) bekezdés határoz meg.

 

A reklám közzétételének megrendelőjére vonatkozó szabályok

Az adókötelezettség

A reklám közzététele mellett – a Ratv. 2. § (2) bekezdése értelmében – adóköteles a reklám közzétételének megrendelése is, kivéve, ha

a) a megrendelő Szja. tv. szerinti egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, vagy

b) a megrendelő nem magánszemély, vagy az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősül, de a reklám közzétevője nyilatkozott számára arról, hogy

 adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy

 az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

A reklám-közzétevőek a nyilatkozatot a reklám közzétételének ellenértékérő szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerzőésben) kell megtennie. A nyilatkozat a megrendelőt terhelő adókötelezettség elévülési idején belül pótolható. Ebben az esetben a megrendelő adókötelezettségének önellenőzéssel való helyesbítésére van mód. A megrendelőt önmagában a nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól.

Az adóalany

A Ratv. 2. § (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt. A Ratv. nem ad definíciót a reklám közzétételének megrendelőjére vonatkozóan, így azt a személyt (szervezetet) kell annak tekinteni, aki (amely) a reklám közzétevőjével szerződést köt a reklám közzétételének megrendelésére.

Az adóalap és az adómérték

A Ratv. 4. § (2) bekezdése értelmében a reklám megrendelője esetén – ide nem értve az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt – az adó alapja azon reklám közzététel,– amely kapcsán nem rendelkezik nyilatkozattalhavi összesített ellenértékének 2 500 ezer forintot meghaladó része. Ellenérték alatt a nettó, azaz az áfa nélküli összeget kell érteni. Az összesített ellenérték pedig egy vállalkozás által a Ratv. hatályba lépését követően megrendelt reklám-közzétételek alapján az egy adott hónapban kézhez vett számlákon szereplő összesített ellenértéket jelenti.

Az adó mértéke az adóalap 20 %-a [Ratv. 5. § (2) bekezdés].

További részletek, gyakorlati információk a Kincskereső Könyvelők Klubja 2014. decemberi oktató anyagai között.

 

Tetszett? Küld el másnak is!
  • Print
  • Facebook
  • Google Bookmarks
  • PDF
  • RSS
Kategória: Blog, Reklámadó | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük